Pelenkázás és szobatisztaság, ahogy a magyar anyukák csinálják – Kutatás

Ez a blogposzt egy kis bevezető 🙂 A következő hetekben fokozatosan fogom kirakni a kutatási eredményeket. Minden témára külön blogposzt lesz.

Ami miatt elkezdtük a kutatást

Sokfelől lehet hallani, hogy a pelenkás évek milyen nagy mértékű környezetszennyezést okoznak. A közhiedelem az eldobhatós (de több száz évig le nem bomló) pelenkákat a hulladék, a mosható pelenkákat pedig a vízszennyezés miatt tartja károsnak. Egy 2008-as, angol tanulmány (1) szerint azonban “Nem a hulladék kontra vízszennyezés a legjelentősebb különbség. Az eldobható pelenkák esetében a környezetre a gyártás (nyersanyagok előállítása és ezek pelenka anyaggá – pl. szuper abszorbens polimer és bélésanyag – történő alakítása) van a legnagyobb hatással. A mosható pelenkák az otthoni mosáshoz és szárításhoz használt elektromos árammal okozzák a legjelentősebb  környezeti hatást.”(2)
Egy magyar tanulmány (2) azt állítja, hogy “a hazai viszonyokra való adaptáláskor több olyan tényező is van, amelyek a mosható pelenka javára mozdítják el a mérleget.” 

A gyártás tekintetében magyar kutatási eredmények pontos számai nélkül is, az eddigi külföldi kutatások (3) alapján kimondhatjuk, hogy 30-40 db mosható pelenka gyártása sokkal kevésbé terheli a környezetet, mint 100-150-szer több (4-6 ezer db) eldobható pelenka gyártása.
Sok esetben azonban a gyártás nem a felhasználás országában történik, ezért a (mosható és eldobható) pelenkák gyártásának tekintetében feltételezhetjük, hogy a felhasználás helye irreleváns. Viszont a többi (mosás, hulladék, stb.) az már célország-specifikus. Ráadásul a kérdőívet kitöltők egy része külföldön él. Ezért aztán a gyártás vizsgálatát elengedtük és más irányokra helyeztük a hangsúlyt.

Kérdéseink

  • Mik a magyar anyukák szokásai a pelenkázással és a szobatisztasággal kapcsolatban?
  • Mennyire környezetszennyezőek ezek a szokások és hogyan lehetne ezen javítani?
  • Mikor hagyjuk abba a pelenkázást? Van -e és ha van, mi az összefüggés a pelenkázási és szobatisztaságot célzó szokások és a szobatisztaság elérése között?
  • Mennyibe kerül mindez? És melyik a legolcsóbb megoldás valójában?

Vizsgáltuk a következőket:

  • Pelenkák típusai és altípusai
  • Mosási, szárítási és vasalási szokások
  • Bilizés elkezdése és a szobatisztaság kora
  • A szemét kezelésének módja
  • Mennyire elégedettek ezzel az anyukák, ha változtatnának, akkor mit
  • Illetve mennyit költünk minderre.

Résztvevők

Induláskor a kérdőív 26 db anyukás Facebook csoportban lett megosztva. A Pelenkátlanodj hét végére 800 anyuka töltötte ki.

  • A kitöltők 40%-a kizárólag egyszer használható pelenkát vesz
  • 60% mosható pelenkázik.
  • A kitöltők fele 15-24 hónapos kor között kezdte (vagy tervezi kezdeni) a bilizést
  • kicsit kevesebb mint a 25%-a 14 hónapos kor alatt
  • kicsit több mint 25%-a pedig 24 hónapos kor felett.

Köszönöm mindazoknak, akik kitöltötték, és azoknak is, akik tovább osztották a kérdőívet. Főleg köszönöm Szőlősi Noéminek az együttműködést. Nélküle csak egy értelmezhetetlen adathalmaz lett volna a kezemben.

Amit jellemzően mindenki ugyanúgy csinál

Számos válasz arra utal, hogy lehetséges ezeket a szokásokat kombinálni valamint rugalmasan személyreszabva válogatni az egyes módszerek között.

Például lehet otthon mosizni és ezzel párhuzamosan éjszaka, utazásokon és kimenőkön egyszer használatos pelenkát használni. Lehet csak kakira EC-zni, vagy csak a reggeli első pisit elkapni a bilivel. Lehet mindezeket születéstől kezdeni vagy később, amikor nekünk jobban megfelel. A határokat csak mi, anyukák szabjuk saját magunknak.

Amiben egyáltalán nincs különbség

Csupán az anyukák 31%-a használ szárítógépet. Pelenkázási és szobatisztasági módtól teljesen függetlenül.

Egyszer használható popsitörlőt is majdnem minden anyuka használ, sokan vegyesen a mosható popsitörlővel.

Szinte minden anyuka tele mosógéppel vagy félprogrammal mos – ami nem csak praktikus és pénztárcabarát, hanem környezetvédelmi szempontoknak is megfelel.

Mosás… mindenki mos 🙂

A mosható pelenka használatának van víz-, energia- és mosószer-igénye is az eldohatóval szemben, ám ez a többi mindennapos háztartási fogyasztáshoz képest nem kiemelkedő. (Erről majd egy, a kutatás egyes területeit részletesen kifejtő, későbbi posztban írok.)

Az EC-sek és a mosható pelenkát használók átlagosan 2 naponta mosnak, míg az eldobható pelenkát használóknál az átlag 2-3 nap.

Eldobható pelenkát szinte mindenki használ

Nincs is olyan éles határ a mosi, nem mosi avagy megfordítva az eldobhatós, nem eldobhatós között. Ezeket az anyukák sokszor tetszésük  – avagy energiájuk és idejük – szerint veszik igénybe.

A válaszadók közül majdnem mindenki használ (különböző mértékben) egyszer használható pelenkát. A mosisok 10-15%-a, az EC-sek 15-20%-a olyan elszánt, hogy sosem nyúl egyszer használható pelenkához. A nappal mosható pelenkát használó anyukák egyharmada éjszakára az egyszer használható pelust preferálja. Ennek oka a válaszadók által többször is említett “kiázás” lehet.

A legtöbben 1-2 bilit/szűkítőt tartanak

Az anyukák nagy rés csak 1-2 bilit/szűkítőt használ. Az EC-sek 30%-ának van kettőnél több bilije/szűkítője, míg a 14 hónap felett bilizni kezdő gyerekeknél ez az érték 12%.

Amit különbözőképpen csinálunk

A következő hetekben-hónapokban tervezetten az alábbi témákat dolgozzuk fel:

Források

  1. Environment Agency (2008) An updated lifecycle assessment for disposable and reusable nappies. https://www.gov.uk/government/publications/an-updated-lifecycle-assessment-for-disposable-and-reusable-nappies
  2. Rácz, Éva & Zseni, Aniko & Géza, Nagy & Zsuzsanna, Kajdi. (2008). Fenntartható háztartás https://www.researchgate.net/publication/273450228_FENNTARTHATO_HAZTARTAS
  3. Nhung T. Pham, Eric W. Brown. (2009) Diapers and the Environment https://www.yumpu.com/en/document/read/7069842/diapers-and-the-environment-nearta