Káros -e a korai pszichológus szemmel?

Hojdák Annamária a családháló.hu nevében Gyarmati Andrea pszichológust (downbaba.hu szerkesztője, és szakemberként is behatóan tanulmányozta az EC-t) kérdezte, hogy lehet-e az EC-nek negatív pszichés következménye a babára nézve. 
Ezúton is köszönet Hojdák Annamáriának, hogy hozzájárult az alábbiak közzétételéhez.

A szobatisztaság erőltetése minden életkorban káros lehet.

Nagyon kevés dologról állapították meg, hogy akár pszichésen akár ürítési problémák tekintetében káros a gyerekekre, de a legesélyesebbek az:

  • erőltetés
    (nyomjad, nyomjad /addig ülsz itt, míg nem sikerül / tele biliért jutalom / bepisilésért szidás stb.)
  • a helytelen pozíció
    (nagy vécén ül és lóg le a lába, nem támaszkodik megfelelően)
  • és - dobpergés - a késői (!) kezdés.

Önmagában az a tény, hogy odafigyelnek arra, hogy mikor ürít a csecsemő, illetve hogy 1-2 percekre "pozícióba tartják," megkínálják a lehetőséggel és nincs jutalom/büntetés következménye a dolognak, semmilyen pszichés kockázatot nem hordoz.
Természetesen mindent lehet ész nélkül csinálni, az EC-t is, ha valaki rápörög, saját kudarcát-sikerét látja abban, hogy hova megy a pisi, stresszel tőle, és elfelejti a valódi célt: a szeretetteljes gondoskodást. De ez nem az EC hibája.

Miért tűnik veszélyesnek a korai?

A koraisága azért tűnik veszélyesnek, mert volt egy olyan időszak, amikor a babákat, korán, erőltették. Én ezért nem is nagyon szeretem a példálózást, hogy bezzeg 50 évvel ezelőtt milyen hamar elhagyták a pelenkát, mert akkor még kínzással felérő módszereket is javasoltak, hogy a korai szobatisztaságot mindenképpen elérjék.
De ebben nem a koraiság volt a baj, hanem az erőltetés.

Mindent összevetve az EC még annál is gyerekközpontúbb, mint a késői “gyerekközpontú” szoktatás.

Miért nem vágnak bele többen az EC-be?

A legtöbben nem azért félnek az EC-től szerintem, mintha ismereteik lennének arról, hogy a szobatisztaságra szoktatás mely körülményei lehetnek károsak, hanem mert nyomásként élik meg a lehetőséget:
úgy értik az EC-vel kapcsolatos pozitívumokat, mintha ez azt jelentené, hogy ha igazán jó anyák lennének, akkor még EC-znének is.

Alapvetően az anyákon óriási nyomás van, hiszen elsődlegesen az ő feladatuk az embercsecsemők evolúciós léptékben szoros kis közösségekben kialakult igényeit valahogyan összhangba hozni a mai nukleáris család életével.
Egyedül nyilván képtelenség egy egész ősközösséget pótolni, kompromisszumokat kell kötni. Aki ezeket a kompromisszumokat meg tudja úgy kötni, hogy a család működőképes marad, az nyugodtan gratulálhat magának, teljesen mindegy, hogy a szomszéd anyuka hogyan kötötte meg a kompromisszumait, EC-vel vagy EC nélkül.

Mit üzensz azoknak akik EC-zni szeretnének?

Aki EC-zni szeretne, de fél attól, hogy ezzel rosszat tehet, annak bőven van lehetősége utánaolvasni... A neten több helyen kering az én fejlődéspszichológia műhelymunkám is, akit a kutatások is érdekelnek, az elméleti részéből tájékozódhat, kérésre elküldöm szívesen (csatolom itt is: Gyarmati Andrea - PORCELÁN AZ ELEFÁNTBOLTBAN, ALTERNATÍV CSECSEMŐHIGIÉNIA A NYUGATI TÁRSADALMAKBAN).

Aki nem szeretne EC-zni meg utánaolvasni sem, de attól fél, hogy mások tesznek rosszat a gyerekeiknek vele, annak jó hírem van: bőven elég, ha a saját gyerekére vigyáz, a többi babát nyugodtan rábízhatja a saját családjukra, pont olyan gondosan fognak vigyázni rá, mint ő a magáéra. 🙂

Szia Sári vagyok, két pici lány anyukája. 2017 július óta oktatom és terjesztem a Csecsemőkori Segített Szobatisztaságot (EC) és a Gyengéd Szobatisztaság módszerét. TÖBB INFÓ: http://pelenkatlanodj.com/itt-kezdd/rolam/